Könyvtár
Könyvtár:
az e törvényben meghatározott könyvtári dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezet.
Könyvtári dokumentum
A könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges könyv, időszaki kiadvány, egyéb kiadvány, valamint minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés - beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is kivéve az Ltv. hatálya alá tartozó, irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot.
Könyvtári dokumentum feltárása: az a folyamat, amelyben a könyvtári dokumentumokat a bennük lévő tartalmi és az őket jellemző formai jegyek alapján nyilvántartják, annak érdekében, hogy a könyvtárhasználó minél több szempont szerint tájékozódhasson a gyűjteményben.
Típusai: Formai és Tartalmi
Könyvtári gyűjtemény: a könyvtár tervszerűen fejlesztett, rendezett, feltárt állománya.
Állomány: A könyvtár tulajdonában lévő dokumentumok összessége.
Könyvtári szakember: a könyvtáros, a könyvtári informatikus, a könyvtári asszisztens, a segédkönyvtáros továbbá a könyvtári feladatok ellátásához szükséges más felső- vagy középfokú végzettséggel rendelkező személy. A könyvtáros felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakember.
Könyvtárhasználó: a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevő személy vagy szervezet.
Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem.
Könyv (modern értelemben):
A könyv olyan nyomdatermék, amely két fedőlapból, valamint meghatározott sorrendben egymást követő - esetenként kivehető - a gerincen tartósan összeerősített belső lapokból áll és olvasható szöveget, illetve illusztrációt tartalmaz.
Időszaki kiadvány = Periodika
Az időszaki kiadvány olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett dokumentum, amely egymást követő, időben eltérő kiadású részegységekből áll. A részegységeket rendszerint számozásuk, keltezésük, kronológikus vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. Fő jellemzőjük az aktualitás, periodicitás és publicitás. Mindig friss információkat tartalmaznak, bizonyos időközönként jelennek meg és sokkal szélesebb közönséghez jutnak el, mint más dokumentumtípusok.
Az időszaki kiadványok legfontosabb fajtái:
- hírlap
- folyóirat
- sorozat
- évkönyv
- időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai
- időszakosan megjelenő adat- és címtárak
Disszertáció
A disszertációk a tudományos minősítés különböző fokozatainak elnyerése érdekében készített értekezések. Monográfia jellegű, elsődleges információt tartalmazó dokumentumok, ezért információértékük többnyire igen magas.
Általában nem nyilvánosak, egyetemi könyvtárak őrzik őket, de OA mozgalom https://www.lib.uni-corvinus.hu/content/mi_az_open_access !
Kotta
A kotta a zenemű kéziratos vagy nyomtatott formája. Alakja, terjedelme változó, az egy-két leveles nyomtatványtól a többkötetes albumig terjed. Az elnevezés a kiadvány formájára utal, tartalma maga a zenemű.
Online Public Access Catalogue
Szó szerinti jelentése: hálózaton elérhető, mindenki által használható számítógépes könyvtári katalógus. Az online szó az interaktivitásra is utal. Az OPAC (a továbbiakban maradjunk ennél a magyarul is egyre elterjedtebb rövidítésnél) általában nem más, mint az integrált könyvtári rendszerek bibliográfiai adatbázisának a felhasználók bármelyike által igénybe vehető visszakereső felülete.
Plágium: idegen szellemi alkotás részbeni vagy teljes eltulajdonítása; idegen műnek (műrészletnek) saját névvel való közlése.
További információ: https://kopi.sztaki.hu/
Könyvtárfajták
Tulajdonlás szempontjából:
- magánkönyvtár
- köztulajdonban lévő könyvtár (Ez nem egyenlő a közkönyvár fogalmával!!!)
Hozzáférhetőség szempontjából:
- Nyilvános könyvtár 1997. CXL törvény!
- Korlátozottan nyilvános könyvtár: pl. vállalati, középiskolai
Hatósugár / ellátandó terület szerint:
Helyi / regionális / országos
Gyűjtemény nagyság szempontjából:
- Kis könyvtár : 10.000>
- Közepes: 10.000 - 100.000 között
- Nagy: 100.000 fölött
Funkcionalitás szempontjából könyvtár típusok:
- nemzeti könyvtár,
- közkönyvtár (korábban: közművelődési könyvtár),
- szakkönyvtár,
- felsőoktatási könyvtár,
- iskolai könyvtár